Cím: 4024 Debrecen, Piac u. 54.

Vármegyei értéktár
Értéktár bizottság
Javaslattétel
Hírek
Kiadvány
Vetélkedő

Támogatónk:

Kapcsolódó linkek:

Megyei értékek

A hajdúnánási Bocskai Korona, mint fizetőeszközként funkcionáló helyi pénz

„A Bocskai Korona Városunk értéke, közösségünk ereje.”

A világon ma kb. 5000 helyi pénz, közösségi pénz létezik. Hazánkban Hajdúnánás a harmadik, Hajdú-Bihar megyében pedig az egyetlen település, amely kibocsátja saját fizetőeszközét, a Bocskai Koronát. Mivel regionálisan és megyei szinten is kétségkívül egyedülállónak számít a kreativitásáról híres Hajdúnánás városának gazdaságélénkítő innovációja, - mely egyben példaértékű is lehet a megye többi városa számára -, ezért kezdeményezi a város a megyei értékek közé történő besorolását. A Bocskai Korona egy olyan 100% Ft fedezettel rendelkező, a Hajdúnánási Holding Zrt. által kibocsátott - utalvány, fizetőeszköz, amelyet kizárólag Hajdúnánáson, a hivatalos elfogadóhelyeken lehet felhasználni. Fizetések sorozatát lehet lebonyolítani vele az étkezési és más áruvásárlási utalványoktól eltérően -, ettől válik „helyi pénzzé”.

A kezdeményezés rendszerének célja és szerepe, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel, szolgáltatással. Ma egy kisvárosnak alapvető problémája, a városból történő tőkekiáramlás, a helyi vállalkozók versenyhátránya, a folyamatosan lassuló pénzáram, ezzel együtt a munkanélküliség fokozódása: erre a húsbavágó kihívásra reagál az országban harmadikként a Bocskai Korona. Amennyiben a hajdúnánási emberek elfogadják, és a mindennapi életük részévé téve használják a Koronát, akkor azon erőforrások egy része, amely eddig Hajdúnánásról kiáramlott, helyben marad, így erősítve a város és az itt élő emberek gazdasági helyzetét. Ez a sajátos összefogás erősítheti nem csupán a gazdaságot, hanem a kultúrát és az összetartozás érzését is.

A helyi pénz, helyi fizetőeszköz fogalma és kultúrája tehát közismert a nemzetközi gazdaságban: a világban működő összesen 5000 féle érme, bankjegy, illetve számlapénz alapú helyi pénz több mint a fele rendkívül sikeres. Az Észak-Alföldi Régióban és Hajdú-Bihar megyében elsőként a 18 ezres lélekszámú Hajdúnánás városa ismerte fel ennek a gazdaságélénkítő eszköznek a szerepét, és 2012. július 22-én a soproni frank és a balatoni korona után hazánkban harmadikként bevezette helyi pénzét, a Bocskai Koronát. A fizetőeszközt hosszú és alapos előkészületek után hozták forgalomba azzal az elsődleges céllal, hogy kezelni tudja a településről történő tőkekiáramlást, a helyi vállalkozók versenyhátrányát, s a folyamatosan lassuló pénzáramot, s fokozódó munkanélküliséget. Szólláth Tibor, városunk Polgármestere több nyilatkozatában és számos fórumon elmagyarázta már a bevezetés előtt, hogy a Bocskai Korona előzményét két szálra lehet bontani. Az egyik a gazdasági szál. Néhány évvel ez előtt találkozott ugyanis Varga Istvánnal, a helyi pénz magyarországi apostolával, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnökével, ő vetette fel először a helyi pénz használatának lehetőségét számára. Akkor a Biokultúra Találkozóra elkészült a Nánási Korona, amely bizonyos értelemben már megfelelt az elvárásnak. Azonban nem volt még meg a hivatalos háttere, azt is mondhatnánk, ez „még valamiféle játék” volt, mégis szimbolikus üzenettel bírt, és elindította azt a folyamatot, amelynek kézzel fogható eredménye lett városunkban a Bocskai Korona nevű helyi fizetőeszköz A másik szál Bocskai István szellemisége, mely különösen erős Hajdúnánáson. Ezek voltak az előzmények, és az előbb említett két szál mentén elindult gondolatok teljesedtek ki a 18 hónappal ezelőtti bevezetésen, s talán nem túlzás azt állítani, hogy 2012. július 22-én történelmi pillanatokat élt meg az a közel 80 ember, akik jelen voltak a Bocskai Korona, a nánási helyi pénz hivatalos forgalomba helyezésének ünnepségén. A speciális gazdasági, pénzügyi megoldás külön szépsége, hogy az új lokális pénznek a Városháza dísztermében történő bevezetésén a településen működő politikai erők képviselői, bal és jobb oldali emberek – felismerve az ügy fontosságát – kezet fogtak egymással, ami csodálatos mementója volt ennek az innovációnak. Varga István közgazdász szerint „(…) a mostani zűrzavaros, globális világban egyre inkább felértékelődik a helyi pénzek szerepe.” A soproni kékfrankot kibocsátó Ha-Mi-Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke, Perkovátz Tamás szerint pedig az összefogás, a bizalom, a lokálpatriotizmus azok az erők, amelyek eredményessé tudják tenni ezeket a speciális fizetőeszközöket. Mindkét szakember méltató elismeréssel illeti a Bocskai Koronát, s azt is megjegyezték, hogy ahol Bocskai Istvánnak és Kossuth Lajosnak ilyen szép emlékműve áll, ott nem lehet gond az összetartással. A „soproni kékfrank” és a „balatoni korona”életre hívói után és mintájára Magyarországon 3. városként Hajdúnánás is előre nézett tehát, s a gazdasági problémakezelés hagyományos eszközei mellett új utakra lépett felismerve azt az alapigazságot, hogy „Ha mindig mindent ugyanúgy csinálunk, mint eddig, akkor nem várhatunk változást.” S városunk bizony mert „másképp gondolkodni”, s a már korábbi megoldásoktól eltérően reagálni a fent említett problémákra a következő történet elvén: „Két ember vándorol a sivatagban. Az egyiknek kenyere van a másiknak vize. Akinek kenyere van, a fele kenyerét eladja a másiknak. Akinek vize van, fele vizét eladja a kenyeres embernek. Mindketten hazatértek és életben maradtak. Mindkettőnek ugyanannyi pénze maradt, mint előtte!”Ez a példa nagyon jól kifejezi azt az élethelyzetet, ami egyre több közösséget késztet arra, hogy valamilyen módon, önálló, belső összefogással keressen kiutat az egyre nehezülő, ellehetetlenülő globális gazdasági-pénzügyi válságból. A helyi fizetőeszközre épülő megoldás legfontosabb célja, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel, ily módon biztosítsa a város gyorsabb fejlődését, negatív külső hatásokkal szembeni ellenálló képességét. A Bocskai Korona olyan, mint az eddigi étkezési, ajándék, internet, tűzifa utalványok. Alapvető különbség azonban, hogy nem csak egyszer használható fel, hanem fizetések sorozatát lehet lebonyolítani minden elfogadó helyen, korlátozás nélkül. Tehát nem csak élelmiszer vagy ajándék vásárlására, hanem gyakorlatilag az elfogadó hálózattól függően bármire felhasználható a paradicsomtól a távfűtésig, a fürdőbelépőtől a szántásig, sőt még temetkezésnél is lehet fizetni vele. Szólláth Tibor Polgármester a következőképpen fogalmazza meg városunk speciális gazdaságélénkítő innovációjának, a város és régió történelmében ikonikus alaknak számító Bocskai Istvánról elnevezett Bocskai Koronának, mint „helyi pénznek” az inspirációját: „…őseinktől kapott értékeink megőrzése mellett folyamatosan új utakat kell keresnünk, hogy az itt élő emberek jól érezzék magukat, és gazdaságilag megerősödjön a város. Hajdúnánás egy innovatív település, mely a közösség erejében bízva mer új módszereket alkalmazni.
Ilyen a Bocskai Korona is. A mi „helyi pénzünk” ma még önmagában csak egy emblematikus eszköz, tartalommal nekünk, közösségünknek kell feltölteni, hiszen használatának feltétele a kölcsönös bizalom, a lakosság és a vállalkozók elfogadó hozzáállása.
A város vezetése - megteremtve ennek hátterét szövetséget ajánl. Rajtunk múlik, hogy élünk-e ezzel a lehetőséggel.”A Bocskai Korona programigazgatója dr. Horváth Tibor , a tehetséges, fiatal közgazdász is éles realitásérzékkel és komoly felelősségtudattal a jövőbe nézve fogalmazta meg az új helyi pénz erejét:„(…) A helyzetre gyors és egyszerű megoldás jelenleg nincs, de létezik olyan módszer, amely a helyi összefogásra épülve a fenti problémákat kezelni és javítani tudja. Ez a „helyi pénz”, (…) használata kockázatmentes, áldozatot nem követel senkitől, azonban mindenki nyer vele.”A Bocskai Korona programigazgatója azt is hangsúlyozta a kezdetektől fogva, hogy a helyi pénz bevezetése nem fog azonnal és nagy haszonnal járni, de jótékony hatása a helyi gazdaságra, a munkahely megtartásra, illetve teremtésre – amennyiben magáénak fogja érezni a város többsége –, rövid időn belül érzékelhető lesz, de semmiképp nem szabad „varázseszközként” értelmezni gyors csodát várva tőle, hiszen működésének elve egy- a helyiek aktivitására, elfogadó-és együttműködő készségére épülő- gazdasági folyamat. A pénzügyi újdonsággal kapcsolatos összefogás pedig nem csupán a felhasználó városokon belül, hanem a helyi pénzzel rendelkezők között is erős: Sövényházi Balázs, a balatoni korona egyik alapítójának, Nemesvámos Polgármesterének elmondása szerint: a soproni kékfrank, a balatoni korona és a Bocskai Korona gazdái összefogtak annak érdekében, hogy az Erzsébet utalvány mellé a helyi pénzeket is vegyék be a cafeteria-rendszerbe, mindez lendületet adhatna a helyi fizetőeszközök elterjedésének. A mindössze 3 magyar helyi pénz hajdúnánási tagját hasonló elvek vezérelték tehát, mint a másik 2 példaadót: a helyben keletkező gazdasági erő megtartása és az egyedi szellemi-kulturális örökség ápolása. A belső fizetőeszköz megálmodóit 3 olyan szempont vezette, mely a helyi közösség számára előnyt hozó lehet e speciális helyi színterű közösségi pénzek elterjedésével és használatával. E 3 életre hívó, előnyt jósló szempont a következő: 1. a helyi fizetőeszköz belső identitást fokozó, közösségépítő szerepe, 2. a tőke helyben tartásával a helyi gazdaság erősítése, 3. a foglalkoztatottsági képlet javítása. Érdemes részletesen is kibontani e szempontokat, hisz ezekben rejlik a Bocskai Korona gazdaságélénkítő jellegének titka. A közösségépítő szerep arra épül, hogy a helyi pénz működésének egyik alapeleme a bizalom, a kölcsönös együttműködés és az összefogás. A város lakosainak, mint felhasználóknak és az elfogadó helyeknek kell mellé állniuk, megállapodniuk a helyi pénz használatában, ezzel támogatva egymást. A Bocskai Koronával rendelkező vásárlók csak Hajdúnánáson, a szerződött elfogadóhelyeknél tudják azt elkölteni, mindezzel arra ösztönözve a lakosságot, hogy a helyben gyártott termékeket vásároljanak, illetve helyi szolgáltatásokat vegyenek igénybe. A Holding Zrt. feladata az, hogy megteremtse ennek a hátterét, létrehozva egy biztonságos és a maga nemében egyedülálló saját csereeszközt, amely csak a városé. A tőke helyben tartásának városi gazdaságot élénkítő szerepe pedig azon nyugszik, hogy a forgalomba kerülő utalványokat csak Hajdúnánáson belül, a helyi vállalkozóknál, őstermelőknél, lakosoknál vagy az önkormányzatnál lehet elkölteni. Mint helyben megjelenő fizetőeszköz, biztos keresleti oldalt jelent az elfogadóhelyként szerződött partnerek esetében. Arra ösztönzi a Bocskai Koronával rendelkezőket, hogy helyben gyártott termékeket vásároljanak, illetve helyi szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Az országos szinten 3. kezdeményezés egyértelmű válasz volt a külföldi tulajdonú multinacionális cégek betelepülésére, amelyek leginkább a településen működő kis- és középvállalkozások, az emberek közvetlen környezetében lévő üzletek kárára kínálják olcsóportékáikat. A gazdasági helyzet javulása pedig középtávon a foglalkoztatás növekedését hozza magával harmadik markáns előnyfaktorként, amely pozitív spirálként további kedvező irányba befolyásolja a helyi gazdaságot. Hajdúnánáson folyamatosan történik a kibocsátás, s a forgalomban lévő volumen 20-30 millió között mozog. A helyi fizetőeszközt, – amely hivatalosan nem más, mint egy készpénzt helyettesítő utalvány, ennek ellenére hazánk egyik legszebb bankjegyeiről van szó–, bárki megvásárolhatja. Jelenleg több mint száz helyi vállalkozás tagja a rendszernek: élelmiszerboltokban, cukrászdákban, éttermekben, üzemanyagtöltő állomáson fogadják el az új fizetőeszközt, kisebb-nagyobb kedvezményt nyújtva a vásárlóknak. A Bocskai Korona forgalmazója ezzel egy időben egy bankszámlán helyezi letétbe a forinttal kifizetett ellenértéket, ezzel biztosítva a fedezetet a helyi pénz számára. Magyarország hivatalos fizetőeszközével, a forinttal szemben a helyi pénzből ugyan lehet megtakarítani, csak nem érdemes mivel nem kamatozik. Ez inkább egy általános csereeszköz, kizárólag készpénz- forgalomra használható. Éppen ezért gyorsabban áramlik a helyi gazdaságban, ugyanis senkinek nem érdeke otthon tartogatni, ebben rejlik a helyi pénz gazdasági dinamikát adó lényege. A nánási korona működési elvének lényege egy gyakorlati példán keresztül a következő: a vendéglátós fogja az átvett Bocskai Koronáját, és elmegy e helyi henteshez, a zöldséget pedig a piacon szerzi be. Így forog körbe a városban a Bocskai Korona, pénzforgalmat generálva a helyi vállalkozások között, nem vándorol ki a külföldi tulajdonú multikhoz. Ez az eszköz egyfajta „kényszerítő” hatással bír az ott élőkre, hogy saját városukban, helyi vállalkozásoktól szerezzék be mindennapi szükségleteiket. Ma már tapasztalat Hajdúnánáson, hogy a helyi piacról kezd eltűnni a nagybani termék, az emberek elkezdtek zöldséget termelni, és árulnak a piacon. Ez egy példa arra, hogy milyen újabb hatásai lehetnek a fizetőeszköznek. Az önkormányzat által működtetett Start Közmunkaprogram keretében zöldségeket termel a város, amit a hajdúnánási vásártéren „nánási portéka” néven Bocskai Koronáért árusítanak és ennek következménye, hogy lassan a helyi boltosok egyre kevesebbet járnak a nagybani piacra. A szakértők szerint is lassú folyamatban. eleinte csak a forgalom 25 százalékát tette ki a Bocskai Korona. Kezdetben 300 ezer Bocskai Korona került forgalomba, napjainkra a lakosság és a helyi vállalkozások összefogásának köszönhetően ez az összeg megtöbbszöröződött, immár 30 millió Bocskai Korona van forgalomban, s eddig összesen 100 millió forint értékben gyártottak a bankjegyekből s több mint 70 szerződött partnernél és közel 200 helyen lehet velük fizetni, s az eladott termékek mintegy 10 százalékát már Bocskai Koronával fizetik ki. Minden kibocsájtott korona értékét bankszámlán letétbe helyezik, ezzel biztosítva az utalvány fedezetét, a Bocskai Korona fedezete 100% forint, amely elhelyezésre került tehát egy elkülönített bankszámlán. Ezen túl a Holding egész vagyona is ott áll, amely többszöröse a kibocsátásra kerülő Bocskai Koronának. Mondhatjuk, hogy tízszeresen fedezett a Korona. Ez nagyon fontos és elsődleges dolog, hiszen csak így hihetnek benne a felhasználók. Városunk pénzét, az önkormányzati cég pénztárában, illetve a hivatalos átváltó-helyeken lehet megvásárolni. Használni nem kizárólagosan csak a városban található szerződött elfogadóhelyeken lehet, hanem bárhol, ahol elfogadják, nem kell szerződött partnernek lenni.

Ezek vállalják, hogy kedvezményeket adnak, és ennek mértékétől függően válthatják vissza a koronát forintra, jutalék fejében. A visszaváltás végső határideje 2016. december 31., a helyi pénz érvényessége addig tart. Az elfogadóhelyek termékeik és szolgáltatásaik értékesítésekor forint helyett kötelesek elfogadni a Bocskai koronát magánszemélytől és másik vállalkozástól egyaránt. Az elfogadóhellyé váláshoz a csatlakozási szándékot a Hajdúnánási Holding Zrt. Igazgatósága felé kell jelezni e-mailben vagy személyesen, aki dönt az elfogadóhellyé válásról. A döntés alapja, hogy az adott elfogadóhelyek törekvései összhangban legyenek a Bocskai Korona céljával, tehát Hajdúnánás közösségének gyarapodását, boldogulását szolgálják. A Bocskai Koronát életre hívó cél tehát, vagyis, hogy az emberek visszaszokjanak a helyi üzletekhez, s azok kínálata a forgalomnövekedés miatt egyre növekedjen, határozottan megvalósulóban van, s Horváth Tibor úgy véli, a gazdasági mutatóknál is lényegesebb a fizetőeszköz városmarketing hatása. Az elmúlt egy évben a Bocskai Korona bevezetése miatt nagy hazai egyetemeken, országos médiumokban, több mint 500 alkalommal jelent meg Hajdúnánás neve. Hihetetlen reklám értéke van ennek a programnak. Olyan erő, amely jelentős turizmust hoz ebbe a városba. Ukrajnától Dél-Amerikáig, Spanyolországtól Kínáig, s rendszeresen kap olyan tartalmú leveleket városunk, hogy Bocskai Koronát szeretnének vásárolni. Egyrészt numizmatikai céllal, illetve másodlagos fizetőeszközként keresik a pénzünket. Úgy ismerik ezáltal Hajdúnánást külföldön, hogy egy lépést nem tettünk ennek érdekében. Ma már turisták érkeznek hozzánk Bocskai Koronával, tehát nem túlzás, hogy a fizetőeszköz akár egyfajta turisztikai attrakcióvá is válhat. Van egy gyönyörű gyógyfürdőnk, mely 20 % kedvezményt biztosít, ha valaki ezzel fizet a belépőjegyért, valamint a strandon belüli szolgáltatásokért, melyeket szintén helyi vállalkozók üzemeltetnek. A nánási pénz címleteinek szép grafikái, - egy kivételével, térségünk, a Hortobágy környékén jellemző növény- és állatvilágát jeleníti meg ezzel is erősítve a helyi identitástudatot, s a papír forinthoz hasonló 500,1000, 2000,5000, 10000 és 20000 forintos címletekben kapható. Aki ma figyelmesen végigmegy Hajdúnánás belvárosában, annak feltűnhet; nagyon sok üzlet kirakatában ott van a Bocskai Korona elfogadóhelyi matrica, vagy csak keresetlen papírlapon, egyszerű kiírás: „Bocskai Koronát elfogadunk!” A helyi pénz működőképességének és sikerének komoly megyei mutatója, hogy 2013. július 20-án, a Bocskai Korona egy éves évfordulóján már több település is jelezte komoly érdeklődését és néhány település vezetője szándéknyilatkozatot írt alá, mellyel kinyilvánították, hogy a Bocskai Korona szellemiségét maguknak ismerik el: Hajdúhadház, Derecske, Mikepércs voltak az aláírók, s elmondták, hogy a Bocskai Korona kínálta szövetségben nagyon sok fantáziát látnak. A megjelent településeken kívül további négy város Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Püspökladány és Vámospércs – fejezte ki együttműködési szándékát. Értelmezni pedig úgy is lehet a helyi pénzt, mintha a Bocskai Koronát használók 5–15%-os fizetésemelést kaptak volna, s bizony ezt egyre többen veszik igénybe városunkban, sajátos előnyként. Dr. Kiss Imre, Hajdúnánás jegyzője, aki több konferencián is képviselte a várost e témában, elégedetten nyugtázta a tényt, hogy a helyi pénz eszmei, gazdasági ereje a városhatárokon túlra is kisugárzik, s a különféle megállapodások eredményeként a jövőben a volt hajdúkerületi városok közreműködésével a megye egészére kiterjeszthetik a Bocskai Koronát. S ez az életképesség és működési erő komoly mutatója