Cím: 4024 Debrecen, Piac u. 54.
Megyei értékek

Görög Demeter munkássága

Görög Demeter (Hajdúdorog, 1760.-Bécs, 1833.) polihisztor, nevelő, író, szerkesztő (Magyar Hírmondó), udvari tanácsos, kultúrpolitikus, a magyar irodalom szervezője és mecénása, mezőgazdász, és kartográfus, az MTA tiszteletbeli tagja.

A kisnemesi származású fiatalember indulását Bacsinszky András munkácsi püspök - korábbi hajdudorogi segédlelkész, parochus majd Szabolcs megye és a Hajdú kerület főesperese - segítette. Bacsinszky a királyi udvartól 60 növendék eltartásához ösztöndíjat és 5 teológiai professzor számára fizetést eszközölt ki, így Görög Demeter  jogot tanulhatott Bécsben.

A görögkatolikusok püspöke később is támogatta és fontosnak tartotta, hogy Görög Demeter az udvari kancellárián kapjon állást. A Magyar Királyi Kancellária viszont elutasította Görög jelentkezését egy meghirdetett írnoki posztra. Nehezen olvasható kézírására hivatkoztak a pályázat elutasításakor, mire Görög éveken keresztül gyakorolta a szépírást, hogy kijavítsa ezt a hiányosságát. Bacsinszky püspök támogatása nem apadt el teljesen a sikertelen pályázat után sem, viszont a püspök által küldött összeg nem volt elég arra, hogy Bécsben megéljen. Ezért magántanítást vállalt több nemesi kúriánál, amíg egy pár nehéz hónap után Bacsinszky ajánlására a Kolonicsok nevelői állást ajánlottak fel neki.

 Ez indította el Görögöt szerteágazó karrierjében, amelynek alapja a nevelői állás volt. 1796-ban Esterházy Pál tanítója lett, amely állásnak köszönhetően 1803-ban az osztrák császári udvarban I. Ferenc császár gyermekeinek főnevelői tisztségét kapta meg.

A reformkori magyar kulturális életben meghatározó szerepet játszott, újságjában Hadi és Más Nevezetes Történetek című lapban (1792-től Magyar Hírmondó néven jelent meg) több nagy magyar író és költő műve látott napvilágot először nyomtatásban, közöttük Csokonai és Berzsenyi  munkái. Országos terjesztésű lapjában - melyet Kerekes Sámuellel szerkesztett -  igyekezett felkarolni a magyar nyelv, a magyar tánc és a magyar öltözködés ügyét, tanító leírásaival, cikkeivel a mezőgazdaságot is igyekezett felpezsdíteni. Előmozdította a magyar nyelv és kultúra szélesebb elterjedését, fontos szerepe volt a magyar szőlő nemesítésben, és a lóhere elterjesztésében, amelynek magjait zacskóba téve újságja mellé tűzve juttatta el előfizetői részére.

Magyarországról elsőként közölt a kor színvonalának megfelelő térképeket. Még Kolonics László nevelésekor tanítványával az ország 15 vármegyéjét járta be, és ezalatt az idő alatt döbbent rá, hogy Magyarország fejlődését egy korszerű, pontos térkép hiánya is befolyásolja. Az újság indításakor már azt tervezték, hogy Magyarország elkészült térképeit az újság mellékleteként adják majd ki. Előszöris szakemberekre volt szükségük: mérnökökre, rézmetszőkre, rajzolókra és nyomdászokra. 1793-ig Görög saját költségén körülbelül húsz embert képzett ki ezekre a mesterségekre. 1803-ig 35 vármegye és Európa térképeit jelentette meg mellékleteiben.

Görög munkássága fontos szerepet töltött be a magyar felvilágosodás kori művelődésében, a reformkor előkészítésében.  Lapját ingyen küldte a magyar nyelvet tanító professzoroknak és néhány kiváló tanulónak is, tudatosan szervezte olvasóközönségét. Lapjának fénykorában 1300 előfizetője volt. Udvari nevelői munkája mellett - és Kerekes Sámuel halála után - már nem tudta a lap szerkesztését is ellátni, ezért 1803-ban a lapját megszüntette és előfizetőit átadta a Magyar Kurirnak.

Háza a bécsi magyar írók központja volt, szoros szálak fűzték Batsányi Jánoshoz, Révai Miklóshoz, Kazinczyhoz, Csokonaihoz, Kisfaludy Sándorhoz. A feltevések szerint Ő kapta meg először Mikes Kelemen Törökországi leveleit. 1821-ben elérte az udvarnál, hogy megjelenhessen az Auróra irodalmi zsebkönyv. Az írók nagyrabecsülését jelzi, hogy Csokonai verset írt hozzá (Görög Úrhoz), Kisfaludy Sándor neki ajánlotta Somló című verses regényét, Bessenyei pedig ódával tiszteleg előtte (Óda Görög Demeterhez)
1824-ben visszavonult, grinzingi szőlőskertjét művelte.

Érdemeiért a Szent István-rend középkeresztjével tüntették ki. Tagja volt több külföldi tudós társaságnak is. Halála után pár hónappal már megjelent első életrajza Márton József tollából.
Emléktábláját 1973-ban avatták fel Hajdúdorogon a róla elnevezett művelődési ház falán.   Mellszobra 1986-óta a Polgármesteri Hivatal melletti parkban áll.

Kapcsolódó képgaléria

Kapcsolódó dokumentumok

Források

http://www.derimuzeum.hu/files/konyvtar/MEGY_HAJB_Hbmmk_30.pdf

Molnár József: Görög Demeter 1760-1833 Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. szám Debrecen 1975