Cím: 4024 Debrecen, Piac u. 54.
Megyei értékek

Baltazár kúria (kastély)

A Baltazár kúria (kastély) dr. Baltazár Dezső (1871-1936) református püspök kúriájaként nemzeti történelmünk fontos eseményeinek patinás helyszíne is volt a XX. század elején. A lenyűgöző szépségű természeti környezet rejtekében sokat látott, hallott épület falai igazi menedékül, pihenőhelyül szolgáltak az elesetteket, rászorulókat támogató tiszta szívű, bölcs püspök és családja számára. Az történelmi miliőt átérző ide látogatók szívét, elméjét még ma is elvarázsolja ez a hely. Az épület központi része U Szabó János országgyűlési képviselő, Hajdúböszörmény egyik legmódosabb birtokosának tanyájaként épült fel a XIX. század utolsó harmadában. A tanya körüli ma is működő majorság ugyancsak ekkor épülhetett. Az épület és a birtok házassága révén került a püspök tulajdonába még 1900 előtt neje, U Szabó Izabella nászajándékaként.
A kései historizáló stílusú, hátsó homlokzatán szecessziós jegyekkel gazdagított kúriát a ma megcsodálható formában már Baltazár püspök építtette a I. világháború előtt. Két szárnnyal toldotta meg a kúria jellegű tanya épületét és kialakította a csodás parkot. Ezzel egy polgári igényű épület és környezet született, amely a teljes életet kiszolgálta a gazdasági és pihenési funkciókat ötvözve. A kibővített kúria ünnepélyes felavatására csak később, azaz 1925. augusztus 29-én került sor.
A böszörményi erdőség szívében megbújó, akkor már a püspök birtokában lévő szép kis kastélyt sajnos az erdő sem tudta elrejteni az I. világháború idején a román megszállás elől. Baltazár Dezső egyik unokája, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas világhírű magyar zongoraművész és karmester Vásáry Tamás látogatásainak kedvenc szobája az a helyiség, ahonnan imájából rángatták el a román katonák dr. Baltazár Dezső püspököt a kivégzőosztag elé. Abba a kertbe, ahol a Jóisten kegyelméből mégis megmenekült. Létbúcsúnak szánt utolsó intő szavai, miszerint „A Jóisten lát benneteket" - a román katonákat végül eltántorították a kivégzéstől. Ez is tükrözi a püspök lelki erejét és az emberekre gyakorolt hatását. Dr. Baltazár Dezső lélektől lélekig ható gondolatai nagy hatást gyakoroltak nem csak szűkebb környezetére, hanem a közélet nagyságaira is.
A Tiszántúli református egyházkerület püspökének kúriája már méreténél és kibővített funkcióinál fogva is inkább kastélynak tekinthető és szellemi központként is kellemes helyszínt biztosított a múlt században a Hajdúság, Bihar és Szabolcs kiemelkedő nemesi és értelmiségi családjai számára. A püspöktársakkal való elmélyült beszélgetések számára is ideális színhelyre történelmünk kiemelkedő szereplői is ellátogattak. Az eldugott kastély megbízható, nyugodt helyszínnek bizonyult komoly politikai beszélgetésekhez is. Magyarország kormányzója, Vitéz nagybányai Horthy Miklós, gr. Bethlen István miniszterelnök vagy Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is megfordult itt történelmünk sok más híressége mellett.
Az épület szerencsésen elkerülte az államosítást Baltazár Lászlóné és Dr. Koncsek Béláné tulajdonában maradva. Sajnos az idő vasfoga egyre többet és többet rombolt állagán, s noha akkor még a Baltazár család tulajdonában volt, az 1980-as évek elejére már lakhatatlanná vált. 1982-ben vásárolta meg a birtokot és a kastélyt az a Barabás család, amelynek tagjai gondos gazdának bizonyultak. Nekik köszönhető ugyanis a kastély 1982-86 közötti elsődleges felújítása, állagmegóvása és az elhasználódó tetőszerkezetet megjavítása. A birtok és a Baltazár kastély-kúria kizárólagos tulajdonjogát a mai tulajdonos a Jóisten kegyelméből 2016-ban szerezte meg és mindmáig ő birtokolja e sokat látott, patinás épület, amelyet teljes egészében, kívül-belül korhű módon, rendkívüli odafigyeléssel újított fel. Még az eredeti bútorok egy részét is sikerült megszerezni és az egész berendezés a múlt századi polgári miliőt tükrözi.
(Kocsi Erika író, nemzeti érték-kutató történész összeállítása)
Hajdú-Bihar Vármegyei Értéktár Bizottság 3/2025. (VI. 27.) határozatával elfogadva. 
Nyilvánosságra hozatal idÅ‘pontja 2025. 07. 14. 

Kapcsolódó képgaléria

Kapcsolódó dokumentumok

Források