Megyei értékek
Baltazár kúria (kastély)
A Baltazár kúria (kastély) dr. Baltazár DezsÅ‘ (1871-1936) református püspök kúriájaként nemzeti történelmünk fontos eseményeinek patinás helyszÃne is volt a XX. század elején. A lenyűgözÅ‘ szépségű természeti környezet rejtekében sokat látott, hallott épület falai igazi menedékül, pihenÅ‘helyül szolgáltak az elesetteket, rászorulókat támogató tiszta szÃvű, bölcs püspök és családja számára. Az történelmi miliÅ‘t átérzÅ‘ ide látogatók szÃvét, elméjét még ma is elvarázsolja ez a hely. Az épület központi része U Szabó János országgyűlési képviselÅ‘, Hajdúböszörmény egyik legmódosabb birtokosának tanyájaként épült fel a XIX. század utolsó harmadában. A tanya körüli ma is működÅ‘ majorság ugyancsak ekkor épülhetett. Az épület és a birtok házassága révén került a püspök tulajdonába még 1900 elÅ‘tt neje, U Szabó Izabella nászajándékaként.
A kései historizáló stÃlusú, hátsó homlokzatán szecessziós jegyekkel gazdagÃtott kúriát a ma megcsodálható formában már Baltazár püspök épÃttette a I. világháború elÅ‘tt. Két szárnnyal toldotta meg a kúria jellegű tanya épületét és kialakÃtotta a csodás parkot. Ezzel egy polgári igényű épület és környezet született, amely a teljes életet kiszolgálta a gazdasági és pihenési funkciókat ötvözve. A kibÅ‘vÃtett kúria ünnepélyes felavatására csak késÅ‘bb, azaz 1925. augusztus 29-én került sor.
A böszörményi erdÅ‘ség szÃvében megbújó, akkor már a püspök birtokában lévÅ‘ szép kis kastélyt sajnos az erdÅ‘ sem tudta elrejteni az I. világháború idején a román megszállás elÅ‘l. Baltazár DezsÅ‘ egyik unokája, a Nemzet Művésze cÃmmel kitüntetett, Kossuth-dÃjas világhÃrű magyar zongoraművész és karmester Vásáry Tamás látogatásainak kedvenc szobája az a helyiség, ahonnan imájából rángatták el a román katonák dr. Baltazár DezsÅ‘ püspököt a kivégzÅ‘osztag elé. Abba a kertbe, ahol a Jóisten kegyelmébÅ‘l mégis megmenekült. Létbúcsúnak szánt utolsó intÅ‘ szavai, miszerint „A Jóisten lát benneteket" - a román katonákat végül eltántorÃtották a kivégzéstÅ‘l. Ez is tükrözi a püspök lelki erejét és az emberekre gyakorolt hatását. Dr. Baltazár DezsÅ‘ lélektÅ‘l lélekig ható gondolatai nagy hatást gyakoroltak nem csak szűkebb környezetére, hanem a közélet nagyságaira is.
A Tiszántúli református egyházkerület püspökének kúriája már méreténél és kibÅ‘vÃtett funkcióinál fogva is inkább kastélynak tekinthetÅ‘ és szellemi központként is kellemes helyszÃnt biztosÃtott a múlt században a Hajdúság, Bihar és Szabolcs kiemelkedÅ‘ nemesi és értelmiségi családjai számára. A püspöktársakkal való elmélyült beszélgetések számára is ideális szÃnhelyre történelmünk kiemelkedÅ‘ szereplÅ‘i is ellátogattak. Az eldugott kastély megbÃzható, nyugodt helyszÃnnek bizonyult komoly politikai beszélgetésekhez is. Magyarország kormányzója, Vitéz nagybányai Horthy Miklós, gr. Bethlen István miniszterelnök vagy Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is megfordult itt történelmünk sok más hÃressége mellett.
Az épület szerencsésen elkerülte az államosÃtást Baltazár Lászlóné és Dr. Koncsek Béláné tulajdonában maradva. Sajnos az idÅ‘ vasfoga egyre többet és többet rombolt állagán, s noha akkor még a Baltazár család tulajdonában volt, az 1980-as évek elejére már lakhatatlanná vált. 1982-ben vásárolta meg a birtokot és a kastélyt az a Barabás család, amelynek tagjai gondos gazdának bizonyultak. Nekik köszönhetÅ‘ ugyanis a kastély 1982-86 közötti elsÅ‘dleges felújÃtása, állagmegóvása és az elhasználódó tetÅ‘szerkezetet megjavÃtása. A birtok és a Baltazár kastély-kúria kizárólagos tulajdonjogát a mai tulajdonos a Jóisten kegyelmébÅ‘l 2016-ban szerezte meg és mindmáig Å‘ birtokolja e sokat látott, patinás épület, amelyet teljes egészében, kÃvül-belül korhű módon, rendkÃvüli odafigyeléssel újÃtott fel. Még az eredeti bútorok egy részét is sikerült megszerezni és az egész berendezés a múlt századi polgári miliÅ‘t tükrözi.
(Kocsi Erika Ãró, nemzeti érték-kutató történész összeállÃtása)
Hajdú-Bihar
Vármegyei Értéktár Bizottság 3/2025. (VI. 27.) határozatával elfogadva.
Nyilvánosságra hozatal időpontja 2025. 07. 14.
Kapcsolódó képgaléria
Kapcsolódó dokumentumok
Források
