Cím: 4024 Debrecen, Piac u. 54.
Megyei értékek

Hajdúdorogi kecskemaszkos alakoskodás

Hajdúdorogon a téli ünnepkörhöz, azon belül is a karácsonyvárás időszakához több népszokás is kapcsolódik, ide tartozik a betlehemezés, a csillagozás, a kóringyálás és a kecskézés.

A kecskejáték mindközül a legkülönösebb, melynek gyökerei a régmúlt időkig nyúlnak vissza. Érdekessége, hogy egyfajta kettősség jellemző rá, hiszen keresztény és világi hagyományokkal is van kapcsolata. Kötődik a karácsonyhoz, mint egyházi ünnephez, előadása során Jézus születésével kapcsolatos énekek hangzanak el, olyanok, melyekben fontos szerep jut a pásztoroknak, akik nyájukat őrizték kint a pusztán, az angyalok hívó szavára pedig Betlehembe mentek a megváltót köszönteni (Csordapásztorok, Mennyből az angyal, Pásztorok, pásztorok), emellett viszont ősi szokás szerint már az új esztendő közeledtét is jelzi. A karácsony épp egybeesik a téli napforduló időszakával. A nappalok hosszabbodása valami újnak a kezdetét jelenti. Régen az új év kezdetét is innentől számolták. Ilyenkor szokás volt bőséget, gazdagságot és szerencsét kívánni. Erre utalhat a kecskézés során elhangzott jókívánság is:

 „Ahányszor a szarka megbillenti farkát,

Annyi ezres verje a gazduram markát.”

Az állatalakoskodás, vagyis valamely állat megjelenítésének, utánzásának eredete az európai kultúra kereszténység előtti rétegeiben keresendő. A kecskemaszkos alakoskodás során az egyik szereplő egy kecskét személyesít meg. A kecske, mely a legrégebben háziasított állatok közé tartozik, az európai, így a magyar hagyományokban is a bőséget és a termékenységet szimbolizáló állatként volt jelen, egyes területeken szerencsehozó erőt is tulajdonítottak neki. A kecskemaszk sok európai ország néphagyományában megtalálható.


A kecskézés szokása Hajdúdorogon


A kecskézés egy népi dramatikus játék, melyet felnőtt férfiak adtak elő, jobbára tizenhat-tizennyolc évesnél idősebb legények, de akadtak közöttük házasemberek is. December 24-én, a karácsonyt megelőző napon (melyet Hajdúdorogon vilia napnak neveznek) 6-8 fős csoportokba összeállva járták települést, sorra felkeresték a házakat, elsősorban azokat, ahol lány is lakott, illetőleg ahova valamely legény udvarolni járt. Este 8-9 óra körül indultak el az előre meghatározott házakba. Karácsony előtt kb. két héttel megszervezték csoportjukat, próbákat is tartottak maguknak, esténként valamelyik szereplő házánál gyakoroltak, tanulták az énekeket és a prózai szöveget. Hajdúdorogon az sem volt ritka, hogy karácsony előestéjén tíz-tizenkét csoport járta végig a községházait. Általában nem jutottak el minden házba, ritkán fordult elő, hogy valamely családot egynél több kecskéző csoport is meglátogatta. A kecskemaszkos alakoskodók éjfélig jártak előadni játékukat, majd amikor megszólalt a harangszó, a szereplők, abban a ruhában, amelyben látogatták a házakat, együtt mentek el az éjféli misére. A templomban, amíg a szentmise tartott, az oltár előtt foglaltak helyet, majd ki-ki a saját családjához tért haza.

 

A házaknál előadott kecskejáték szereplőinek öltözéke


A pásztorokat alakító szereplők a kecskejáték során juhászbundát és prémsapkát viseltek, az sem volt ritka, hogy juhbőrből készült bajusszal vagy szakállal takarták el az arcukat, hogy ne lehessen felismerni őket. Kezükben juhászbotot tartottak, amit éneklés, játék közben megráztak, így a rajta levő fémkarikák csörögtek.

A kecskét alakító személy jelmeze két fő részből állt, a hátára borított juhászbundából és a kecskemaszkból. A Hajdúdorogon ismert kecskemaszk fából készült, melynek koponyarészét és a hozzá tartozó felső állkapcsot egy kb. egy méter hosszú botra erősítettek fel. Ehhez egy mozgatható alsó állkapocs is tartozott, melyet egy keskeny bőrdarabbal erősítettek hozzá a felső részhez. A szereplő egy zsinór segítségével tudta utánozni az állat szájmozgását. Amikor az állkapocs mozgott, csattogó hangot adott ki. A koponyarészt juhbőrrel borították be. A koponyarészből két szarv emelkedett ki, melyre színes szalagokat, olykor csengőt is kötöttek. Az alsó állkapocshoz kenderből készült szakállt is erősítettek. A kecskejáték résztvevőinek jelmeze és a kellékek otthon, családi körben készültek el.

Napjainkban a kecskejátékot rendezvényeken adják elő, melynek során a szereplők e hagyományokat követő jelmezeket viselik.
 

A kecskejáték leírása


A kecskemaszkos alakoskodás egy humort sem nélkülöző, improvizációt is alkalmazó játék, melybe régen a ház népét is bevonták. Az előadás során egy szereplő alakítja a kecskét, a többiek pásztorként vannak jelen. A kecskézés azzal indul, hogy a szereplők bekopognak az épp felkeresett ház ajtaján. Először a főpásztor lép be, köszönti a bent lévőket. A többiek az ajtó előtt, vagy az előszobában várakoznak. Bebocsátást kér a többi pásztor és a kecske számára. Miután a házigazda közli, hogy fogadja őket, a pásztorok belépnek, de a kecske csak hosszas kérlelés után hajlandó bemenni a lakószobába.

A pásztorok a karácsonyi énekeket közösen adják elő. Egy-egy ének elhangzása között zajlik maga a játék melynek központi szereplője természetesen a kecske. A juhászbundába burkolt szereplő az előadás során előre hajlik, egyik kezével maga előtt tartja a fából faragott nyélre erősített kecskefejet. Természetesen nem látható, ki viseli a jelmezt, az előadás során a pásztorok ügyelnek is rá, hogy ez ne derüljön ki. A kecske emberi hangon nem szólal meg. Az elhangzó karácsonyi énekeket mozdulataival, feje jobbra-balra mozgatásával, állkapcsa csattogtatásával követi. Az énekek befejeztével a pásztorok különféle – többségében tréfás – kérdéseket tesznek fel a kecskének, szórakoztatva ezzel a lakókat. A kecske ezekre különféle módon reagál, például örömében ugrándozik, vagy ha például nemtetszését akarja kifejezni, valakit megdöf a szarvával, vagy rázza a fejét. Az egyik pásztor például ezt kérdezi a kecskétől: „Hány éves vagy gedukám?” Válaszként a kecske annyiszor csattog a szájával, ahány éves. A pásztor kérdezi: „Szereted-e a hetven éves kislányokat?” A kecske rázza a fejét, hogy nem szereti. „Hát a tizennyolc éveseket szereted-e?” – érkezik az újabb kérdés a kecskéhez. Mire a kecske nagyokat ugrik, fejével integet, hogy azokat szereti.

A házaknál a játék a pásztorok imájával fejeződött be: „Hála legyen a Szent Úrnak, hogy hagyta elérni Krisztus Urunk születése napját. Áldja és szentelje minden óráját, melyben koronát nyerhessen. Ámen.”

Ezt követően szokás volt a kecskemaszkos alakoskodás minden szereplőjét megvendégelni. A házigazda borral és kaláccsal kínálta őket. A kecskét a főpásztor etette meg, vagyis a bunda alá benyújtotta az ennivalót és az innivalót.

Régebben a kecskejáték szereplői az előadás végeztével pénzt is kaptak. Az adományozásra utal az a kis versike, amit az elmenetel előtti percekben mondanak:

 

„Eljött a karácsony borzas szakállával,

Elnyűtt a bocskorom, nem győzöm szalmával

Látom a gazdának a szíve szándékát,

Kezében tartja a pénzesláda kulcsát,

Jó volna, ha adna egy párszáz koronát.”


Amikor a játék résztvevői a házból kifelé mentek, a főpásztor átadta jókívánságait a házigazdának az új esztendőre vonatkozóan:

„Isten áldja meg a kendtek házát,

Töltse be az Isten csűrét, kamaráját,

Pincéjét, kamráját, gabonás tárházát,

Áldja meg az Isten a kijáró jószágát.”

A kecskézők ezután elhagyták a házat és elindultak a következő családhoz, majd a kecskejárás befejeztével az éjféli misére.

A kecskejáték a Hajdúdorog közelében elhelyezkedő települések karácsonyi hagyományaiban nem ismeretes.

A kecskemaszkos alakoskodás a kutatások alapján  összefügg a város egykori, betelepülés előtti eredeti kultúrájával. Valószínűleg szláv eredetű szokás. Egyes vélemények szerint az óévet búcsúztató és az új évet köszöntő balkáni alakoskodás rokona. A tudósok arra jutottak, hogy a bánáti szerbek és a hajdúdorogiak kecskemaszkos szokása között kapcsolat áll fenn. A játék legfontosabb kelléke a kecskemaszk. A szerbek által használt maszk alakja hasonlóságot, fő tipusában azonosságot mutat a hajdúdorogon ismeretessel. A játék főbb mozzanataiban is találtak egyezést. A bánáti szerbek és a hajdúdorogik néphagyománya is a karácsonyi ünnepekhez köthető.


A hajdúdorogi kecskejáték lejegyzett változata

 

I. Pásztor:

 

Szerencsés Karácsony estét kívánok a házigazdának és kedves családjának! Pusztáról jöttünk, kecskét hajtottunk. Itt áll a kecske, e ház kapujában. Be szabad-e hajtani a gazduram házába? Ha be szabad hajtani, köszönettel veszem. A többi társam róla értesítem. Be szabad hajtani?


Házigazda:

Be!

 

I. Pásztor:

Pásztorok! Hajtsátok be a kecskét!


Pásztorok kívülről bekiabálnak:

Nem akar ez a kecske bemenni!


I. Pásztor:

 

Rázzátok meg előtte a pergőt, hátha akkor bejön!


Ének /mind/:

Pásztorok, pásztorok örvendezve,

Sietnek Jézushoz Betlehenbe.

Köszöntést mondanak a kisdednek, a kisdednek,

Ki váltságot hozott az embernek.

 

Angyalok szózata minket is hív,

Értse meg ezt tehát minden hű szív.

A kisded Jézuskát mi is áldjuk, mi is áldjuk,

Mint a hű pásztorok, magasztaljuk.


II. Pásztor:

 

Aggy Isten jó estét, lám én is itt vagyok!

Farkasbőr bundámon a lyukak oly nagyok!

Ezt is az éjjel szabták meg a farkasok,

De rajtam nem igen, mert én derék pásztor vagyok.

  

III. Pásztor:

 

Állj odébb barátom én is hadd beszéljek,

Még olyan legénytől, mint te, nem is félek.

Káposztatorzsából majd elébed teszek,

Olyan lesz a fejed, mint egy szarkafészek.


IV. Pásztor

Húszas-e vagy tallér, de nagyot csördüle,

Talán a szolgáló a moslékba düle.

Gyere pajtás, húzzuk ki belőle,

Itt egy görcsös fütykös, vágjuk főbe vele!


V. Pásztor

Gedukám, keresd meg a házigazdát!

Köszöntsd fel!

/A kecske megkeresi a házigazdát./


VI.Pásztor

Gedukám, keresd meg a háziasszonyt!

Köszöntsd fel!

/A kecske megkeresi a háziasszonyt./


I. Pásztor

Gedukám, szereted a szép lányokat?

/A kecske igent int./

Gedukám! Keresd meg  házigazda lányát?

/A kecske megkeresi./

Hogy feküdtél melléje?

/A kecske megpróbálja megfogni a lányt./


II. Pásztor

Hány éves vagy Gedukám?

/A kecske a botjával kikopogja./

Gedukám! Szereted-e a pogácsát?

/A kecske rázza a fejét, hogy igen./

Megkérem a háziasszonyt, kínálja meg a kecskémet pogácsával.

/Megkínálják/


III. Pásztor

Gedukám! Hát a bort szereted-e?

/A kecske szintén a fejével jelzi, hogy igen./

Megkérem a házigazdát, kínálja meg a kecskémet egy pohár borral.

/Megkínálják./

 

Ének:

            Mennyből az angyal.

IV. Pásztor

Szereted-e a szilvóriumot?

/A kecske int: igen./

Hát a flingóriumot?

/A kecske nekiszalad, és megdöfi a szarvával./

Egy fél liter gatyamadzagot meginnál?

/A kecske ismét bosszúsan megdöfi./

V. Pásztor:

Mit ugrálsz gedukám?

Esz a fene vagy csíp a légy?

Az ilyenkor nincsen!

 

VI. Pásztor:

Egy szalmakazlat hogy hánynál széjjel gedukám?

/A kecske megmutatja./

 

I. Pásztor:

Hát egy száz éves garádját hogy ugranál keresztül?

/A kecske megmutatja./

 

Házigazda:

Kislányom! Nézd medg azt a kecskét jerke-e vagy bak!

/A lány megpróbálja megnézni, de a kecske védekezik./

 

Ének:                         

    Csordapásztorok

 

Csordapásztorok midőn Betlehenbe

Csordát őriznek éjjel a mezőbe.

Isten angyala jövének melléje,

És nagy félelemmel telik be a szíve.

Örömet mondok néktek, ne féljetek,

megszületett néktek az üdvösségetek.

Elindulának és be is jutának

A Szűz Máriának jó estét mondanak.

 

IV. Pásztor:


Gedukám! Szeretsz itt lenni?


V. Pásztor:

Jól érzed magad?

 

VI. Pásztor:

Menjünk Gedukám?


III. Pásztor:

Vagy maradjunk?


II. Pásztor:

Menjünk Gedukám, másutt is várnak ránk a szép asszonyok meg a szép lányok!

 

I. Pásztor:

 Ahányszor a szarka megbillenti farkát,

Annyi ezres bankó verje a gazduram markát.

 

Elindulnak kifelé énekelve:

 Isten áldja meg e háznak gazdáját,

Töltse be az isten csűrét, kamaráját.

(A dallam azonos az öreg betlehemes dallal./

Kapcsolódó képgaléria

Kapcsolódó dokumentumok

Források

·         Népszokások Hajdúdorogon. Karácsony. A Honismereti és Városvédő Egyesület II. kötete (Hajdúdorog, 2001)

·         Ujváry Zoltán: Kecskemaszkos szokások Hajdúdorogon. In: A Déri Múzeum Évkönyve 1965 Szerkesztette: Dr. Béres András (Debrecen, 1966)

Elérhető: http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_DERI_1965/?pg=249&layout=s

·         Ujváry Zoltán: Kultusz, játék, hiedelem. Herman Ottó Múzeum (Miskolc, 2007)

Elérhető: http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Sk_2007_Kultusz/?pg=314&layout=s

·         Ujváry Zoltán: Az interetnikus kutatásokról Észak-Magyarország népi kulturájának vizsgálatában. In. Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon Szerkesztette: Kunt Ernő, Szabadfalvi József, Viga Gyula, Herman Ottó Múzeum (Miskolc,1984)

Elérhető: http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Nepr_15_Interetnikus/?pg=151&layout=s&query=SZO%3D%28hajd%C3%BAdorog%29

·         Viga Gyula: A kecske kultuszához. In Néprajzi Tanulmányok Szerkesztette: Balassa Iván, Újváry Zoltán, Módi György közreműködésével, Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok közleményei (Debrecen, 1982)

http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Hbmmk_39/?pg=613&layout=s&query=SZO%3D%28kecskemaszk%29

·         Magyar Néprajzi Lexikon

Elérhető: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-176.html

·         Magyar Néprajzi Lexikon

Elérhető: http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3-222.html

·         Magyar Néprajz

Elérhető: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/207.html

·         Ujváry Zoltán: Folklór írások. Herman Ottó Múzeum (Miskolc, 1990)

Elérhető: http://mek.oszk.hu/08000/08083/08083.pdf

·         Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei (Debrecen,1975)

Elérhető: http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Hbmmk_25/?pg=55&layout=s

·          „…Hanem vagyok Úristen követje…” Szerkesztő: Dr. Tömöry Márta DLA, Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (Budapest, 2009)

Elérhető: http://mek.oszk.hu/09000/09016/09016.pdf

·         Dömötör Tekla: Naptári ünnepek-népi színjátszás. Neumann Kht. Budapest, 2004.

Elérhető: http://mek.oszk.hu/04600/04696/html/

·         Kecskemaszkos szokás Hajdúdorogon, 1965. (magántulajdonban levő fotó)

·         Kecskemaszkos alakoskodás, Vass György és családja (magántulajdonban levő fotó)

·         kecskemaszkos alakoskodó, Hajdúdorog (Hajdú-Bihar megye) (fotó) Letöltés ideje: 2016. március 4. Béres András felvétele, 1958

Elérhető: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/481.html

·         Fából készült kecskemaszk (Hajdúdorog, Hajdú-Bihar megye) Letöltés ideje: 2016. január 08.

Elérhető: https://www.google.hu/search?q=F%C3%A1b%C3%B3l+k%C3%A9sz%C3%BClt+kecskemaszk&espv=2&biw=1920&bih=955&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwj837-Q-pnKAhXFEywKHaedBf8QsAQIRA#imgdii=uzNKgy8Vny1AiM%3A%3BuzNKgy8Vny1AiM%3A%3BuyvwWG4FnNm4rM%3A&imgrc=uzNKgy8Vny1AiM%3A

·         Kecskejelmez (fotó) Letöltés ideje: 2016. március 4.

Elérhető: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kecskezes_Hajdudorog.jpg

·         A 25. Nemzetközi Betlehemes Találkozón 2015-ben készült fotó. Letöltés ideje: 2016. március 7. Elérhető: http://www.dehir.hu/tag/nemzetkozi-betlehemes-talalkozo/

·         Kecskejáték (Hajdúdorog) (fotó) Letöltés ideje: 2016. március 11.

Elérhető:

http://www.hajdudorog.hu/galeria/dr_zeleni_ferenc_haziorvos_gyujtott_gyertyat_advent_utolso_elotti_hetvegejen_151221

·         Kecskejáték (Hajdúdorog) (fotó) Letöltés ideje: 2016. március 11.

Elérhető:

http://www.hajdudorog.hu/galeria/dr_zeleni_ferenc_haziorvos_gyujtott_gyertyat_advent_utolso_elotti_hetvegejen_151221

·         Kecskejáték (Hajdúdorog) (fotó) Letöltés ideje: 2016. március 11.

Elérhető:

http://www.hajdudorog.hu/galeria/dr_zeleni_ferenc_haziorvos_gyujtott_gyertyat_advent_utolso_elotti_hetvegejen_151221