Ipar

Ipar

Az ipar teljesítménye a 80-as évek végén elõször kisebb, majd növekvõ arányban csökkent. A gazdasági ág teljesítményében az 1992-es év bizonyult a mélypontnak, az 1988-at követõ négy év alatt a termelés volumene mintegy 30%-al csökkent. Ebben az idõszakban a térség gazdaságát különösen érzékenyen érintette a KGST összeomlása, a kelet-európai országok gazdasági helyzetének romlása. Az import liberalizálásával egyre inkább kiélezõdtek a korszerûtlen, a nemzetközi piacokon kevésbé versenyképes termékstruktúrából eredõ problémák. A csökkenés 1993-ban állt meg, s indult el egy fokozatos növekedés, ami tartósnak bizonyult és jelenleg is tart. 1993. és 2002. között a kereskedelmi kapcsolatok újraalakulása, számos kis és közepes vállalkozás piacnyerése és több külföldi nagybefektetõ beruházása zajlott a megyében.

A megye iparának teljesítménye 2002-ben az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedett. A hajdú-bihari telephelyû, kisebb ipari vállalkozások produktuma egy év alatt 7%-kal, a közepes és nagy méretû vállalkozások termelése 6%-kal bõvült, a termelés értéke 415 milliárd forint volt.

A termelés bõvülése elsõsorban a 21%-os dinamikát mutató kivitelnek köszönhetõ, a belföldi értékesítés mindössze 2%-kal nõtt.

A termelési érték legnagyobb hányadát (37%-át) elõállító élelmiszeriparban általánosan kisebb termeléscsökkenés mutatkozott, az ágazat egészének termelése és értékesítése területén bekövetkezett növekedése mögött elsõsorban a dohányipar kedvezõbb – kapacitásfejlesztése révén – eredményei állnak.

A foglalkoztatásban jelentõs szerepet betöltõ textília, textiláru, bõrtermékek gyártása területén fokozódott a kereslet szûkülése. Ennek következményeként Hajdú-Biharban közel 20%-os termelés csökkenés következett be, ami az ágazatban dolgozók létszámának mintegy 15%-os leépítésével járt.

A vegyipar termelékenysége az elõzõ évhez képest növekedett, a terméktöbblet teljes egészében külpiacokon került értékesítésre. Az ágazat termelésének több mint 80%-át a gyógyszeripar, a fennmaradó részt mûanyagtermékek gyártása teszi ki.

A gépipar teljesítménye kiemelkedõ mértékben növekedett, a termelés egy év alatt 60%-os bõvülést produkált, amit a kivitel mennyiségének megkétszerezõdése tett lehetõvé. (1. kép)

Ezzel a teljesítménnyel az ágazat korábbi 7%-os részesedése 10%-ra emelkedett. Kedvezõ változást hozott az elektronikai alkatrészgyártás meghonosodása a megyében (National Instruments - debreceni ipari park). (2. kép)

Az elmúlt év sikerágazatának tekinthetõ az építõipar. A megyei székhelyû vállalkozások az év folyamán 51,3 milliárd forint termelési értéket hoztak létre, ami az elõzõ évhez képest mintegy 29%-os növekedést jelent. A 2002. évben kötött 72,4 milliárd forint érétkû új építési szerzõdés 23%-al haladta meg az elõzõ évit, az év végén érvényben lévõ szerzõdésállomány pedig még erõteljesebben, 85%-al emelkedett. A lakáspiac élénkülésére pozitívan hatott az állami és banki finanszírozású kedvezõ hitelkonstrukciók kialakítása.

Napjainkban az iparfejlesztés egyik fontos és lehetséges eszközének minõsülnek az ipari parkok, amelyek az intenzívebb tõkebevonással elõsegítik a termékek és a technológiák szempontjából egyaránt korszerû termelõtevékenység megvalósítását, a változó piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, így nagymértékben hozzájárulnak az ipari struktúra átalakulásához..

A megye külkereskedelme

A 2002. évi kivitel értéke 694,3 millió euro volt, amely a 2001. évhez viszonyítva 4%-os növekedést mutat. A megye behozatali tevékenysége 482,8 millió eurot tett ki, amely az elõzõ évhez képest 12,5%-ot emelkedett. A megye külkereskedelmi szaldó 2002. évben pozitív volt, 211,5 millió euro.

2002. évben a megyei export 63,6 %-a EU tagállamokba, 10,7%-a a CEFTA, 4,6%-a a FÁK országaiba irányult. Az export országok szerinti megoszlását a következõ grafikon szemlélteti: (galéria 1.kép)

A kivitel áruosztályok szerinti összetételében a vegyipar és rokon termékek állnak az elsõ helyen, második helyen a gépek és berendezések szerepelnek. Az árucsoportok szerinti megoszlást a következõ grafikon ábrázolja:(galéria 2.kép)

A behozatalban az EU államok részesedése, 62,4%, a CEFTA országok 13,1%, a FÁK országok részesedése 6,3% volt 2002. évben. Az import országok szerinti megoszlását a következõ ábra szemlélteti:(galéria 3.kép)

A behozatalt árucsoportok szerint vizsgálva a gépek, berendezések a listavezetõk 24,3%-os részaránnyal, ezt a vegyipari termékek (14,5%), a textilipari alapanyagok (11,5%), és a jármûvek (7,9%) követik. A következõ grafikon az import árucsoportok szerinti megoszlását mutatja be:(galéria 4.kép)

Letölthető fájlok