Kultúra

Kultúra

Hajdú-Bihar megye, s azon belül is kiemelten Debrecen város az országnak azok közé a tájegységei közé tartozik, amelyek kivételesen gazdagok értékes kulturális, mûvészeti, szellemi hagyományokban. Ezek mindenekelõtt a vidék sajátos történelmi múltjából, a társadalmi és szellemi progresszió iránti fogékonyságból születtek.

A szellemi kulturális élet egészét tekintve kiemelkedik a „Tiszántúl fõvárosa”, Debrecen, amely nem egyszerûen csak regionális, hanem makroregionális szerepkörrel bír évszázadok óta. A cívis város az õsi Református Kollégium 1538-ban történt megalapítása óta nemcsak az „ország iskolája”, hanem olyan tudományos, kulturális, szellemi központ és mûhely is volt, amely támogatta a mûvészetek, az irodalom és a képzõmûvészet fejlõdését, Debrecen szellemi-kulturális kisugárzó ereje messzeföldön hatott. Ki kell még emelni a megye jónéhány gazdag hagyományokkal rendelkezõ középvárosát, hiszen Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Balmazújváros, vagy éppen Berettyóújfalu kulturális élete napjainkban is kiemelkedõ.

Irodalom és mûvészet

Különösen gazdag Hajdú-Bihar irodalmi és mûvészeti öröksége. Az elmúlt századokban a magyar irodalom olyan neves költõi és írói alkottak itt többek között, mint Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Tóth Árpád, Bessenyei György, Kölcsey Ferenc, Nadányi Zoltán, vagy Veress Péter. Emellett számos irodalmi személy tanult (pl. Arany János, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Szabó Lõrincz, Szép Ernõ), vagy hosszabb-rövidebb ideig dolgozott (pl. Petõfi Sándor, Jókai Mór, Krúdy Gyula) a megyében.

A különbözõ képzõmûvészeti ágak gazdag múltra tekintenek vissza Hajdú-Bihar megyében, s különösen Debrecenben, ma is pezsgõ képzõmûvészeti élet zajlik. Az õsi Református Kollégium nem csak a tudományos élet, de a mûvészetek fejlõdésében is meghatározó szerepet játszott. A debreceni rézmetszõ diákok alkotásai, a helyi nyomdászat, könyvkötészet, könyvmûvészet remekei, a díszítõmûvészet egyéb megjelenési formái, valamint a kézmûvesek egy részének, a hasznosságot a mûvészi szépséggel ötvözõ termékei már az elmúlt századok során messze földön ismertté tették a várost.

Az alkotómûvészetek ipari felvirágzása a 20. században következett be. Az 1927-ben létrejött Ady-társaság nagyhatású szellemi mûhellyé vált, amelyen belül külön mûvészeti osztály alakult. Az osztály munkájába olyan neves mûvészek is bekapcsolódtak, mint Káplár Miklós, Toroczkai Oszwald, Félegyházi László, vagy a Debrecenben emlékmúzeummal is rendelkezõ Holló László festõ- és Medgyessy Ferenc szobrászmûvész. A II. világháború után Debrecenben képzõmûvészeti szabadiskola alakult, amelynek tagjai közül több mûvész - Félegyházi László, Veress Géza, Dienes János, Holló László - kapott Munkácsy-díjat.

Régtõl fogva fontos feladatot lát el a tehetségek felkarolásában, a mûvészpalánták képzésében a Medgyessy Képzõmûvészeti Kör és Stúdió a mûvészi munkára való felkészítés, a képzõmûvészeti nevelés, ízlésformálás révén. Bázisszerepe van e téren az amatõr képzõmûvészeti mozgalmaknak, amelyeken belül körök, stúdiók, alkotótáborok mûködnek.

A megye képzõmûvészei ma is rendszeresen, sikeresen szerepelnek helyi, országos és külföldi tárlatokon is. Hajdú-Bihar megye több országos jelentõségû tárlatnak is otthont ad. A tavaszi rendezvények elsõsorban a Debreceni Országos Nyári Tárlatra való elõkészületek jegyében kerülnek megrendezésre. Az amatõr és profi képzõmûvészek együttes bemutatkozásának a feltételeit biztosítja az ugyancsak fölöttébb rangos Megyei Õszi Tárlat.

A képzõmûvészek munkásságát számottevõen segítik a mûvésztelepek, alkotótáborok. Közülük a legjelentõsebb a több mint három évtizede mûködõ Hajdúsági Nemzetközi Mûvésztelep Hajdúböszörményben, amely arra vállalkozott, hogy megújítja az alföldi festészet klasszikus hagyományait, közelítve az ábrázolási módot modern korunk szelleméhez. Már több mint két évtizedre múltra tekint vissza a Hortobágyi Téli Mûvésztelep (Alkotótábor) is. A társmegyei és -városi kapcsolatok révén a megye mûvészei bekapcsolódhatnak külföldi mûvésztelepek munkájába is (Potsdam, Kazimierz, Vilniusz, Jyväskylä). Fátyol Zoltán festõmûvész hozta létre a Vámospércsi Mûvésztelepet, többnyire ma már Debrecenben élõ, de onnan elszármazott mûvészek és új, tehetséges jelentkezõk részvételével. Az 1992-tõl évente augusztusban megrendezendõ Képzõmûvészeti Alkotómûhely Mûvésztelep mellett 1997-tõl Grafikai Alkotómûhelynek is otthont ad a település.

Színház, zene, rendezvények

A kórus- és a zenei élet igazi csúcsát természetesen az olyan, az ország koncertéletében és nemzetközileg is elismert profi kórusok és zenekarok jelentik, mint a Gulyás György alapította, nemzetközi hírû Debreceni Kodály Kórus, vagy az ugyancsak jól ismert és népszerû MÁV Filharmonikusok Zenekara.

A megye kulturális, mûvészeti és mûvelõdési életének kiemelkedõ területe a színházi élet, amely tulajdonképpen Debrecenre koncentrálódik. A közelmúltban külsõ felújításon átesett Csokonai Színház impozáns épületében magas színvonalú elõadások várják a színházkedvelõ közönséget.

A megye országszerte jól ismert rendezvényei közül az immár több mint 40 alkalommal megrendezett Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt, a több mint három évtizedes múltra visszatekintõ színpompás Virágkarnevált és annak kísérõrendezvényeit, a Nemzetközi Katonazenekari Fesztivált, valamint a Debreceni Dzsessz Napokat kell elsõsorban megemlíteni.

Népmûvészet, kézmûvesség

Az évszázadok során kikristályosodott népi kultúra megõrzésének, ápolásának Hajdú-Bihar megyében szép hagyományai vannak. Élnek még olyan idõs mesterek, akik õrzik az egykori kézmûves hagyományokat és továbbadják azokat. A szíjgyártó mesterségek különösen a hajdúböszörményi mesterek kezén fejlõdött mûvészivé. Mai is élõ mesterség a fazekasság, az õsi fekete kerámia készítése Nádudvaron és a mézeskalácsos mesterség Debrecenben, Hajdúböszörményben. A szûrhímzés, szûrrátét (applikáció) mûvészetét sokan gyakorolják Debrecen, Derecske, Nádudvar térségében. Új életre kelt a nagy- és kissárréti fehérhímzés Furtán, Komádiban és a kulacsos mesterség is. Fõleg a csikóbõrös kulacsokat készítik mûvészi fokon. Részben a turizmus tartja életben a „pásztormûvészet” néven ismert bõrmegmunkáló, karcoló, berakásos technikát. Készítenek karikás ostorokat, bõr bicskatartókat, dobozokat. A régi kézmûves és népi mesterségek mai mûvelõi termékeiket nagy választékban kínálják a nagyvásárokon (Debrecen, Hortobágy).

A népmûvészeti hagyományok újraélesztésének és ápolásának, illetõleg a népi iparmûvészet elsajátításának és mûvelésének fontos alkotómûhelyei jöttek létre az elmúlt években Debrecenben, úgymint a Népmûvészeti Alkotóház, a Tímárház. A hagyományos népi élet eredeti nyomai fõként ma már csak a részben turisztikai-idegenforgalmi attraktív célokat, részben pedig a tudományos kutatást szolgáló hortobágyi pásztorkodó pusztai életmódban a Hortobágyi Nemzeti Park területén találhatók meg. Másutt a néprajzi értékek megõrzése döntõen a múzeumok, tájházak, hagyományápoló tánc- és énekkörök, kézimunkakörök, mindenekelõtt pedig a néprajztudomány faladata.

forrás: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete Debreceni Csoport

Letölthető fájlok