TermészetvédelemHajdú-Bihar megye nemzetközileg is jelentõs természeti értékekkel rendelkezik. A magyarországi természetvédelem gyökerei is a megyében, egészen pontosan annak központjában, tehát Debrecenben keresendõk, hiszen az ország elsõ természetvédelmi területét, a Debreceni Nagyerdõ egy részét 1939-ben itt helyezték oltalom alá. Sõt 1973-ban Hajdú-Biharban létesítették az ország elsõ nemzeti parkját, a Hortobágyi Nemzeti Parkot is, amely a kulturális táj kategóriában az UNESCO Világörökség Bizottság döntése által 1999. december elsején elnyerte a megtisztelõ Világörökség része címet. A park növény és állatvilága egyedülálló természeti érték. A Hortobágyi Nemzeti Park Területének mintegy 80 %-a Hajdú-Bihar megyében van. Itt maradt meg szinte érintetlenül a XVIII-XIX. századi múltat õrzõ füves puszta jellege. A Nemzeti Park (www.hnp.hu) egyedülálló pusztai növényzetének és állatvilágának megõrzése fontos feladat. A viszonylagos érintetlenség és a természetvédõ intézkedések hatására ma a Hortobágy állatvilága tükrözi leginkább az eredeti fajokat, elsõsorban a madárvilágban. A park alapításkori területe ma bioszférarezervátum, egynegyede pedig a vízimadarak védelmérõl szóló Ramsari Egyezmény alapján kiemelten védett terület. A természetes eredetû hatalmas szikes pusztán egykor õsi magyar háziállatfajták (szürke marha, racka juh) népes csordái legelésztek, mára azonban számuk jelentõsen megfogyatkozott, de a génmegõrzésben még mindig igen fontos szerepet játszanak az itteni állományok. A megyében a természet védett értékeinek sorából kiemelkedik még két tájvédelmi is. A 7000 hektár kiterjedésû, 22 elkülönült területbõl álló Hajdúsági Tájvédelmi Körzet szél által formált, parabolabuckákkal, valamint a köztük megbúvó nyírvízlaposokkal tarkított szemetgyönyörködtetõ részei tulajdonképpen a Dél-Nyírség buckás-ligeterdõs táján fekszenek. A védett növények egész sorát tartalmazó természetes erdõtársulásai (pusztai- és gyöngyvirágos tölgyesek, homokpusztagyepek és homokpusztarétek) gazdag vadállományt is rejtenek. A nyírség erdeiben elõfordul a vaddisznó, az erdõperemeken õz, valamint a szántóföldeken - az újratelepítés hatására - a fácán. A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet 1998-ban került védelem alá, mozaikos területe a Berettyó-Körös vidékén helyezkedik el, 33 Hajdú-Biahr megyei település közigazgatási határát érintve. Természetföldrajzi szempontból a tájvédelmi körzet a Nagy- és a Kis-Sárrét, a Bihari-sík, az Érmellék és Berettyó-Kálló-köze kistájakat érinti. Az idõszakos és mesterséges tavakon vízimadarak fészkelnek, amelyek a költözõ madarak vonulásának is fontos állomásai. A Berettyó és s Sebebes-Körös által határolt Bihari-sík legértékesebb erdeje a hencidai Miklós-erdõ, központi tisztásának sziki erdõsztyeppje miatt, azonban a bihari puszták legjelentõsebb természeti értéke és nevezetessége a túzok. A megyében emellett több országos jelentõségû természetvédelmi terület is található, közülük legismertebb a debreceni Nagyerdõ, amely nemcsak természetvédelmi érték, hanem a város nevezetessége is. A gyöngyvirágos tölgyes erdõtársulás területe 1 200 ha, ebbõl 200 ha 150 évnél idõsebb kocsányos tölgy állomány.
www.kvvm.hu - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja forrás: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete Debreceni Osztálya
Álmosd: Miskolczy-féle park Bagamér: Numidiai jegenyefenyõk Bakonszeg: Bessenyei-emlékház kertje Berettyóújfalu: Dr.Barcsaiy László kertje Bocskaikert: Kocsányos tölgyes Bojt: Nagy-rét Debrecen: Acél utcai kocsányos tölgy Esztár: Nagyszék-tó Hajdúbagos: Templom u.2. alatti ház kertje Hajdúböszörmény: Gyöngyvirágos tölgyes Hajdúdorog: Óvoda utcai kocsányos tölgy Hajdúhadház: EmléktölgyNyárfa Hajdúnánás: Páfrányfenyõ Hajdúsámson: Olimpiai emléktölgy Hajdúszoboszló: Emlékkert Hajdúszovát: Templomkert Kismarja: Templomkert Mikepércs: Kocsányos tölgy Monostorpályi: Feketefenyves Nagyrábé: Füsti-tanyai kocsányos tölgy Nyíradony: Kocsányos tölgy Pocsaj: Ér-folyó mederszakasza Polgár: Kálvária-domb Püspökladány: Hosszúháti mezõvédõ erdõsávok Téglás: Angolkert Gyermekotthon Parkja
|