Megyei értékek
Barokk katolikus temetőkápolna
Debrecen kálvinizmusán nehezen tudott áttörni a katolikus vallás. Igen sok huzavona után 1715. évi 108. törvénycikk beiktatásával megindult Debrecen rekatolizálása, ebben jelentős szerepet vállalt Gróf Csáky Imre váradi püspök. Az első plébános Lipóczi Keczer István volt.
Debrecen város vezetősége a katolikus restauráció hatására, és T. plebanus Hetzer István úr kérésére 1717-ben jelölt ki katolikus temetkezési helyet a Szent Anna kapun kívül. (A mai Vágóhíd és Budai Ézsaiás utcák közé.)
A katolikus temetőben a környezetéből kiemelkedő dombháton provinciális barokk stílusban temetőkápolnát építettek. A kápolnát Gróf Kállay János építtette 1774-ben a testvérei és azok családtagjaira részére. A temetőkápolnát a Szent Keresztfa tiszteletére szentelték fel. A temetőkápolnát nem ravatalozásra, hanem istentiszteletek tartására használták.
A kápolna építésére és építőjére egyértelmű adatok nem állnak rendelkezésre. Koroknay Gyula egyik írásában utal arra, hogy olasz építész család munkálkodott Nagykálló és környékén megépült reprezentatív épületeken. A család három tagja Salvator Aprilis, Giuseppe Aprilis, Felice Aprilis 1769- 1781 között tevékenykedett egy év (1776) kihagyásával Szabolcs megye és a Kállay család építkezésein.
Koroknay a nagykállói Romai Katolikus templomot is Giuseppe Aprilis művének tekinti. A templom és a debreceni temetőkápolna jellegzetes stílusjegyei sok hasonlóságot tartalmaznak, kerüli a derékszögű törésvonalakat, a hajó külső kialakítása tükör és falpillér nélküli. Az erős törésvonalak ellágyítása az egyes boltszakaszok fal felé eső végein, sarkok tükrös gömbölyítése, hegyes végű sarokdomborítás. Feltételezhető, hogy Giuseppe Aprilis építészként közreműködött a Kállay család megbízásából a katolikus temetőkápolna építésénél, debreceni német származású kőművesek (Schachinger Listman, Bauer József, Rauchbauer Mátyás) és a téglaégetők bevonásával.
A temetőkápolna alsó kriptarészében nyolc sírkamara van. A kripta dongaboltozatos fedést kapott, a megközelítése a főhomlokzat előtti terepszintről lehetséges. A temetőkápolna szintjére, az épület főtengelyére szimmetrikusan elhelyezett íves alaprajzú lépcsőkarok vezetnek. A kápolnatér négyzetalaprajzú, felette kosáríves csehsüveg boltozat csegelyei homorú háromrészes párkány - fejezetes sarokpillérekre támaszkodnak. A hajónál egy lépcsővel magasabb félköríves szentély negyedgömb boltozattal fedett. A homlokzati fal közelében elhelyezett huszártorony a füles timpanonnal megemelt homlokzatot kiemeli.
A temetőkápolna falszerkezete tégla anyagú, fedélszéke tölgyfa anyagú kettős szaruállású barokk fedélszék, héjazata kettős hódfarkú cserépfedés. Külső és belső felülete vakolaton fehér meszelt felületképzést kapott, nyílászárók fa anyagúak, burkolat fektetett téglalap burkolat.
A belső teret díszítette egy keretbe foglalt háromtagozatú kép, ami Jézust ábrázolja a keresztfán, Jézus sírhoz vitelét, Jézus sírba tételét. A kápolnában üllőbútorok voltak. (A kép a Szent Anna templomban, a padok Mikepércsi templomban van.)
1932- ben a Köztemető megnyitásával a Katolikus temetőkápolna funkcióját nem töltötte be és a rendszeres karbantartása is elmaradt.
A temetőkápolnán végzett felújítások:
- 1825-ben és 1876- ban kifestették. (Feltételezhető, hogy ebben az időben színes festést kapott a kápolna. (A későbbi falkutatások nem tekintették a festést megmentésre érdemesnek.)
- A XIX. század végén neoromán elemekkel díszítve állították helyre, valószínű, hogy ekkor építettek előtetőt a lépcsőfeljáró fölé. (Ezt az időpontot igazolja a 2004 novemberében a tető felújítási munkáinál a toronysisak deszkaborításán „1899 Gábor” felirat.)
- 1964. H Vladár Ágnes tervei alapján az eredetihez megközelítő állapot rekonstrukciója történt a temetőkápolnán. Előtető elbontásával a hajdani főpárkány arhitráv részének hármas tagolású kialakítása, a bejárat feletti szegmensíves kisablak helyreállítása megtörtént, a kripta két ablakának utólagos befalazását kibontották. A rekonstrukció során az olajfesték alatt feltárt festés helyreállítását a festés jellege és értéke nem tette szükségessé.
- 1985-ben a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Tervező és Beruházó Vállalat megbízást kapott a Romai Katolikus temetőkápolna környékének helyreállítására. A tervezés során a helyreállítási munkák a vakolat és a párkány javítását, törött cserepek pótlását, a nyílászárók betörött üvegek pótlását és a tornyon lévő kettős kereszt megerősítését foglalták magukba.
- 2004-ben HAJDÚTERV Kft. Gellér Ferenc tervező tervei alapján történt a temetőkápolnán teljes körű felújítás. A felújítás a fedélszék használhatatlan elemeinek, a héjazat, a bádogozás cseréjére, a vakolat felújítására, a külső és belső festésére irányult. A vakolat felújítása előtt falkutatást végeztek, amelyek után engedélyezték a munkákat. A kripta felületét és a lábazatot légző vakolattal látták el.
Kapcsolódó képgaléria
Kapcsolódó dokumentumok