Cím: 4024 Debrecen, Piac u. 54.
Megyei értékek

Komádi hímzés

A hímzés, mint díszítő eljárás évszázadok óta jelen van falvainkban, de tárgyi emlékei ritkán őrződtek meg, ezért is számít különlegesnek a komádi hímzéshagyomány felfedezése és feltámasztása. Fekete Erzsébet nevéhez köthető ez az esemény, aki anyai nagyanyja, Bujdosó Mártonné, született Seprényi Katalin vásznai között talált egy hímzett lepedőt, amely az 1870-es években készült. A három szél házi kendervászonból varrott és vékonyabb kenderfonállal hímzett régi darab adta számára az ötletet, hogy felkutassa a község hímzéshagyományait. Vizsgálódásainak eredményeként tudjuk, hogy Komádiban két féle hímzést is készítettek, az egyik a rusztikus vászonhímzés, amely egykoron az ágyiruhák díszítménye volt és ma elsősorban lakástextileken, viseleteken látható. A másik típus a könnyed, nagyon aprólékos, finom elemekből építkező fehérhímzés, amely a XIX. század végén terjedt el. A fehérhímzéssel elsősorban férfi ingeket, női ingvállakat, fehér alsókat, kötényeket díszítettek.

Ma a vászonhímzést háziszőttesre, takácsvászonra varrják, a hímzőfonal színe vajszín, ekrü, drapp, esetleg fehér, mintaszerkezete egyszerű levelek szárak, kacsok. Öltéstéstipusai a láncöltés és a magas lapos öltés. Motívumai a kelyhes, tulipános, szíves, rozmaringos, agancsos, babás, lóherés, bimbós. A vászonhímzéseket díszítik még azsúrral vagy subrikával, de ezek nem kötelező elemei a vászonhímzéseknek. 

A fehérhímzés alapanyaga a gyolcs és a puplin, hímzőfonala minden esetben fehér színű, öltéstechnikája laposöltés, száröltés, huroköltés, lyukhímzés. A hímzés motívumai és a minták elnevezései a természetet idézik, margaréta, csillagvirág, vadrózsa, tulipán, szőlőlevél, gyöngyvirág, tubarózsa, lóhere, rák, levelek, kacsok. Ezeket az elemeket rendezik mindig újabb és újabb kompozíciókba. Megállapítható, hogy a legjellegzetesebb motívuma a rák, amely már egy 1552-es nemesi tarsolyon is szerepelt, és utalt a régi foglalkozásra, a rákászatra, melynek nagy hagyományai voltak a településen. E díszítmény főleg egyházi textíliákon élt tovább és vált ismertté az egyszerűbb nép számára.

Napjainkban a komádi hímzés motívumrendszerében, mintaszerkezetében, varrástechnikájában, színezésében az egyszerűség, az áttekinthetőség, a visszafogottság jellemző. A komádi hímzést ma már az országban, a határainkon túl is szívesen készítik. 

Kapcsolódó képgaléria

Kapcsolódó dokumentumok