Cím: 4024 Debrecen, Piac u. 54.
Megyei értékek

Debreceni gyöngyös- bogláros párta

A magyar női viseletek legékesebb, kifejezetten díszítő funkciót ellátó fejfedője a párta, melynek ősiségét már honfoglalás kori leletek is bizonyítják. Idősebb és fiatalabb hölgyek egyaránt viselték, de a XVII. századtól elsősorban az eladó sorban levő fiatal leányok legfontosabb ékességének számított, a tisztaság, szűziesség, ártatlanság jelképeként.

Házasságkötés után féltve őrzött darab maradt, illetve a lánygyermeknek ajándékozták.  A párta tájegységenként más-más formájú, szín összeállítású és alakú lehetett. Az egyébként más alföldi városokéhoz erősen hasonlító, azzal formailag és színösszeállításban szinte egyező debreceni női viseletének egyetlen kiemelkedő eleme, a gyöngyös- bogláros párta, amelyhez hasonlóval nem találkozunk más régiókban.

A korai időszakban a párta díszítményei áttört mintájú veretek, korongok voltak ezüstlemezből, vagy bronzból, később a XVI. századtól fémdrótos díszítés előzte meg a XVII. században megjelenő gyöngy díszítést. Ezt igazolja a XVII. század végére datált temető feltárásból előkerült Dobozi Sára pártája, ami a levéltári adatok mellett tárgyi bizonyítéka annak, hogy Debrecenben is viselték.

A debreceni leányok még a XIX. század közepén is ezt a fejviseletet hordták férjhezmenetelükkor, amint azt a Gondy és Egey fényírda felvételei tanúsítják.

A hajdan országosan elterjedt leány viseletdarab még napjainkban is használatos Kalotaszegen, ahol a református vallású településeken a leányok a konfirmáció után, az első úrvacsoravételkor viselhetik először, amely egyben a felnőtté válásuk jelképe.

Kapcsolódó képgaléria

Kapcsolódó dokumentumok