Cím: 4024 Debrecen, Piac u. 54.
Megyei értékek

Hajdúdorogi erődfal

A hajdúdorogi erődfal településünk legrégebbi történelmi építményei közé tartozik. A Tokaji utca 2-4. szám alatt található, évszázadokkal ezelőtt épült téglafal hajdúvárosi örökségünk része, amely műemléki védelem alatt áll. Műemléki törzsszáma: 1856. Ez az építmény valójában egy kb. 50 méter hosszú templomerőd-maradvány, mely a Görög Katolikus Székesegyház kertjének északi oldalát szegélyezi. Kutatások bizonyítják, hogy az egyenes falszakasz már Bocskai István hajdúinak letelepedése előtt felépülhetett, de a létrejövő hajdúváros életében kétségkívül jelentős szerepet töltött be, részét képezte a település védelmi rendszerének, sarokbástyákat is magában foglaló erődítményének. A lakosság az országban folyó hadakozások, a törökök terjeszkedése miatt már jóval Bocskai István adományozásit megelőzően rákényszerült arra, hogy városa védelme érdekében erődítmény jellegű építményt hozzon létre. A hajdúk betelepülésük után a meglévő falakat megerősítették, továbbfejlesztették. A tornyokkal, bástyákkal tagolt, templom körüli védőrendszer a hajdúvárosok elengedhetetlen tartozéka volt.

A Bocskai István által kiváltságokban részesülő hajdúk új otthonául kijelölt területek Erdély, a Magyar Királyság és a Török Hódoltság ütközőpontján helyezkedtek el. A hajdútelepülések katonai, politikai megfontolással jöttek létre. Erődtemplomaiknak kettős szerepe volt, mert egyrészt önvédelmi célt szolgáltak, másrészt a végvárrendszer elemei is voltak. A hajdúk letelepedését követően a településszerkezet kiépítése biztonsági szempontok figyelembevételével történt, a városokat védelmezni kellett a támadásokkal, török portyázásokkal szemben.  A többi hajdúvároshoz hasonlóan Dorogra is a hármas tagozódás lett a jellemző, kívülről befelé a következőképpen: latorkert, huszárvár és belső vár. Ez a településszerkezet megegyezik a korabeli végvárak felépítésével.

Az erődfal a belső vár részét képezte. Legfontosabb funkciója a város középpontjában emelt templom védelme volt. A védőfallal körülvett templomhoz külön őrtorony is tartozott, ahonnan megfigyelhették a közelgő ellenséget, felkészülhettek a védekezésre. Az erődített templom legvégső menedékként is szolgált az ellenség által körülvett lakosok számára, ahova vész esetén visszahúzódhattak. A hajdúvárosokra, így Dorogra is jellemző volt, hogy az erődfallal megerősített templom egy kis alig látható dombon helyezkedett el.

Takács Ede 1859-ben cikket írt Hajdúdorogról, melyben az erődfalról is említést tett. Megtudhatjuk belőle, hogy a téglából készült, négyszögletes alakú erődítményhez négy sarokbástya tartozott. Az újságban egy metszetett is közölt, mely a XVIII. században épült görög katolikus templomot ábrázolja. A rajzon még jól látszik a várfal, kúp alakú tetővel ellátott sarokbástyáival együtt. A képen látható, hogy a falakon belülre boltíves kapukon át lehetett bejutni, és az is, hogy a fal egy része kidőlt. Ez az egyetlen általunk ismert ábrázolás, amely a dorogi templomerődről fennmaradt. Ma sajnos már nincs meg a teljes várfal, a bástyák is megsemmisültek. Csupán északi része maradt meg, rajta nagyszerű körte vagy kulcslyuk alakú lőrésekkel.

A hajdúdorogi görög katolikus templom körüli erődített kerítő falak régészeti kutatására 1961-ben került sor. A templomkertben folyó munkálatok során meghatározták az eredeti járószintet és az erődfal kiterjedését keleti és nyugati irányban. A régészeti és tudományos vizsgálódások megmutatták, hogy a fal a jelenlegi templom elődje köré épült, kb. 100x50 méteres nagyságban, a sarkokon toronnyal. Ekkora már a valamikor téglalap alaprajzú erődfalnak csak egyik oldalfala állott. A feltárások során megállapítást nyert, hogy az építmény a XVI. század első feléből származhat. Az itt feltételezett saroktornyok kutatására nem nyílt lehetőség. A dorogi erődfal fennmaradt szakaszán kulcslyuk alakú lőréseket bontottak ki, hogy azokat eredeti formájukban tudják bemutatni. A téglából készült erődfalon 20 kulcslyuk alakú lőrés található. A munkálatok során a falat meg kellett tisztítani az elburjánzott növényzettől, valamint el kellett távolítani egy későbbi javítás szakszerűtlen telehézagolásait. Az ásatások során XVI. századi kerámiatöredékek kerültek a felszínre. A régészeti kutatás G. Sándor Mária irányírásával történt. Az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából a feltárást a Császár László által tervezett és művezetett gondos konzerválás és rekonstrukció követte.

A hajdúdorogi erődfalon két emléktábla található. Elsőként 1971-ben a Hajdúdorogi Nagyközség Tanácsa és a Déri Múzeum közösen helyezett el műemléki táblát szépen gondozott felületén. 2000. április 20-án, a magyar államalapítás ezeréves évfordulóján pedig ünnepélyes keretek között avatták fel az erődfalon elhelyezett millenniumi emléktáblát, mely Somogyi Árpád, Munkácsy-díjas szobrász alkotása. Az ünnepségen tiszteletét tette Rácz Zoltán, építész, valamint Angyal László András, a Megyei Műemléki Albizottság elnöke is.

Kapcsolódó képgaléria

Kapcsolódó dokumentumok

Források

·         G. Sándor Mária-Császár László: Hajdúdorog, Hajdúszoboszló erődfalak (Budapest, 1989)

Elérhető:

http://jupiter.elte.hu/forr_munkak.php

·         Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség 1961-62-ben végzett régészeti kutatásai.

In: Magyar műemlékvédelem 1961-62. Akadémiai Kiadó (Budapest, 1966)

Elérhető:

http://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Evk_03_1961_62/?pg=0&layout=s

·         Módy György: Építészettörténeti jelentőségű régészeti kutatások Hajdú-Biharban (1944-1984). In: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére (Debrecen, 1985.)

Elérhető:

http://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_HAJB_Hbmmk_43/?pg=21&layout=s&

·         Dr. Dankó Imre: A hajdúsági erődtemplomok kérdései. In: Gyepűk, várak, erődítmények és egyéb honvédelmi létesítmények a Kárpát-medencében /895-1920/. Szerkesztette: Frisnyák Sándor és Csihák György /Nyíregyháza-Zürich, 2004/

            Elérhető: http://jupiter.elte.hu/forr_munkak.php

·         Tolnai Gergely: Magyarországi erődtemplomok. In: Gyepűk, várak, erődítmények és egyéb honvédelmi létesítmények a Kárpát-medencében /895-1920/. Szerkesztette: Frisnyák Sándor és Csihák György /Nyíregyháza-Zürich, 2004/

Elérhető: http://jupiter.elte.hu/forr_munkak.php

·         Hajdúdorog története. Szerkesztette Komoróczy György, Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága (Debrecen, 1971)

·         Rácz István: A hajdúság története. Hazafias Népfront Országos Irodája (Budapest, 1957)

·         Vasárnapi újság. 6. évfolyam, 3. szám (Pest, 1859)

Elérhető:

http://epa.oszk.hu/00000/00030/00255/pdf/VU-1859_06_03_01_16.pdf

·         191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet az örökségvédelmi bírságról

            Elérhető:

http://www.unesco.org/culture/natlaws/media/pdf/hungary/hungary_dec191_01_
huorof

·         A Hajdúdorogi erődfal. (fotó) Letöltés ideje: 2015. december 22.

Elérhető https://www.google.hu/search?q=hajd%C3%BAdorogi+er%C5%91dfal+fot%C3%B3&espv=2&biw=1920&bih=955&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwiF3KeI0O_JAhXHCCwKHftjAX0QsAQIGQ#imgrc=A_QN6856sjpzXM%3A

·         Műemléktábla (fotó) Letöltés ideje: 2015. október 14.

            Elérhető: http://muemlekem.hu/muemlek?id=5313

·         Kulcslyuk alakú lőrés a hajdúdorogi erődfalon. (fotó) Letöltés ideje: 2015. december 22.

Elérhető:

http://hajdudorog-egykori-es-ma.webnode.hu/#erodfal2-jpg

·         Millenniumi emléktábla (fotó) Letöltés ideje: 2015. október14.

Elérhető: https://www.kozterkep.hu/~/4103/Millenniumi_emlektabla_Hajdudorog_2000.html#photo-15360

·         A hajdúdorogi görög katolikus templom. (metszet 1859-ből) Letöltés ideje: 2015. december 22.

Elérhető: 

http://hajdudorog-egykori-es-ma.webnode.hu/#gorkattemplom-jpg